Friday, August 10, 2007

Thursday, August 09, 2007

7600

2007.08.08.
A mai nap mellett nem tudok szo nelkul elmenni. Megvolt eletem elso complete radio failure-je. Umesh-sel, ujdonsult, nullaoras - illetve mostmar kb. tizenotoras - indiaimmal eppen visszaterni keszultunk a bazisra, 2500-on voltunk az ocean folott, 3 mile visibility-s, hivatalosan meg epphogy VFR (marginal VFR), gyakorlatilag kodos, az ocean folott 100% IFR idoben, amikor is tanitvanyom a tanult modon betekerte az ATIS (idojaras) frekvenciat a comm 1-en (1-es szamu radio)......... es meghallgathattuk a nagy semmit. Oke, ezert van ugye a repzajon a fontos dolgokbol 2, ahogy radiobol is, frekvencia comm 2-be......... a tobbi nema csend. Igy ultunk kettecsken a nagy ocean felett a nagy tejfol kozepen a nema csendben.
Egy pillanatra szurrealis erzes, aztan a megfelelo kikepzesnek koszonhetoen veszhelyzeti agymukodes bekapcs, emergency procedure szem elott lefut, es teszem, amit ilyenkor kell, transzponderen 7600, repter megkozelites. De persze a 21. szazad szulottekent nem hagyhatom, hogy a technika leigazzon, akkor is az en kezemben az iranyitas, mobiltelefon elo, amibe mar ezer eve elmentettem a tower telefonszamat, pontosan erre az esetre. A gepzugas melletti telefonalas meg a budapesti metrozajban megkiserelt telefonalasnal is nehezebb, de veszhelyzeti mukodesemnek koszonhetoen felerosodott erzekelesemnek hala, kivaloan hallom a hivojelem, koordinataim, problemam es szandekom kozlesere megnyugtatoan szokasos utasitassal reagalo megnyugtatoan ismeros iranyitoi hangot. A szokasostol csak annyiban tert el az utasitas, hogy a toronybol kuldendo fenyjelekre utalo, 'watch for light signals' felszolitassal fejezodott be.
Mint amikor az evekig csak a torikonyvekbol integeto, szazszor elkepzelt, de mindig csak ahitott piramisokhoz ellatogatva vegre eloben nehezedett ram a tortenelem, pont olyan megelevenedos elmeny volt az eddig mindig csak tankonyvekbol es szabalyzatokbol ismert, unalomig ismetelt veszhelyzeti eljarasok szines, szagos, szelesvasznu, 100% live verzioja. Diakom elkepeszto lelkesedessel fogadta a tapasztalatlan pilotat szerintem inkabb ijedtseggel eltolto szituaciot, amibol azt az oromteli kovetkeztetest szurom le, hogy lehet, hogy megiscsak pilota lesz a gyerekbol. En azert kicsit megizzadtam, amivel egyebkent semmi problema nincs, a szervezetem megfeleloen reagalt a stresszre (human factors fejezet, nemtom hanyadik oldal).
A hepiend elott meg beszurom ide, hogy mikor maskor, mint pont tegnap kezdtem a repulessel ismerkedo tanitvanyomat beavatni a veszhelyzetek rejtelmeibe es ennek kereteben reszletesen kitargyaltuk a kovetendo procedure-oket, mint a radio failure eseten teendoket es varhato fenyjeleket. Vegre a sajat boromon tapasztalhattam, hogy miert jarja az Aviatornal az a szlogen, hogy itt nem szimulalunk semmit, minden igazi, a veszhelyzetek is. Nagy rendezo az elet, a tanrendnek megfelelo pillanatban tolta az arcunkba a kovetkezo fejezetet.
Es amikor Umesh a tornyot figyelve kozolte, hogy 'steady green, we're cleared to land', akkor ismet visszatert az emberisegbe vetett hitem, es eletre kapott a remenyem, hogy pilota faraghato ebbol a repulot csak halivudi produkciokban latott, angolul epp csak gugyogo gyerekbol. Elkepedten es boldogan veregettem meg a vallat, hogy latom, hogy tanult! Kozben iskolakor magassagra sullyedtunk es ahogy mar sokszazszor (marmint en), szep rendesen leszalltunk(tam), idokozben szakadozottan vissza-visszatero radioval.
Engem egyebkent igazan konnyu boldogga tenni. Meg felszallas elott Umesh gyermeki erdeklodessel bokdosott a gepbol kiallo kulonbozo, alkatresznek latszo bizbaszokra, hogy ez mi, az mi, igy a nemelyik c-172-es tetejen vegighuzodo drotra is. Amikor arra a valaszomra, hogy az az ADF antennaja, ami egy navigacios muszer es majd kesobb tanulni fogunk rola, ne aggodjon, ha most meg nem tudja mi az, azt felelte, hogy ja, az az Automatic Direction Finder, akkor madarcsicsergos boldogsag fogott el es bajtarsias bizalommal eltelve, oszinte elismeressel veregettem meg a vallat es megcsillanni lattam a remenyt, hogy meg ebben az emberoltoben szolozni fog. (A tanrend szerint 10 ora utan kellett volna, de a tanrendet valoszinuleg II. vilaghaborus berepulo veteran nagyapa, atlanti oceant elsokent atrepulo nagyanya, vadaszpilota apa es murepulo anya lemenoire szabtak).
.
.
.
Egyebkent, ha mindez nem tortenik, akkor a nap legnagyobb hirerteku esemenye az lett volna, hogy cirka 60 merfoldre Cape Canaveraltol, az ocean folott, 3500 feetrol, a beech duchess paholyabol, oktatast 1 percre megszakitva tekintettem meg a mai Endeavour kilovest, es hat a latvanyra nincsenek szavak, ugyhogy ezzel le is tudtam a beszamolot.